Az út, amelyet a nem-ellenséges kommunikációról szóló kiáltvány követett, maga a siker. Eddig már több mint 100.000 gyereket/diákot és 30.000 tanárt értek el.

De annak ellenére, hogy elérték ezt a hatalmas sikert az iskolákban, a kampányaikat, amelyeknek célja az volt, hogy meggyőzzék a politikusokat arról, hogy megváltoztassák azt ahogyan kommunikállnak, nem övezte siker. Csak Torino és Milánó polgármestere írta alá a nem-ellenséges kommunikációról szóló kiáltványt. Azonban Tiziana biztos benne, hogy ez annak a jele, hogy megtört a jég és mások is követni fogják őket.

Úgy véli, hogy a munkája nem mentes a stressztől amelyre a megoldás az, hogy egy csapatként kell megbírkózni a kihívásokkal. Ezért kollégáival kölcsönös támogatással fordulnak egymás felé.

Az iskolákban, Tiziana és kollégái megpróbálták elmesélni a kicsik számára, hogyan kell kezelni, és hogyan lehet megelőzni a gyűlöletbeszédet. Lefordították és átfogalmazták az egyik plakátjukat gyerekek számára – egyszerűbb nyelvezettel és alapfogalmakkal – amely az eredeti kiáltvány 10 pontját dolgozta fel. Például az 5. elv szerint „a szavak hidak” – vannak olyan szavak, amelyek megnevetettik az embereket és jót tesznek, és jó érzéssel tölt el, amikor használjuk őket. Ezzel szemben, a gyűlöletbeszéd fájdalmat és szenvedést okoz.

A nyelv, amelyet használunk és amelynek használatához hozzá szoktunk nagyon törékennyé vált. Még szemtől-szembeni beszélgetések során is előfordulhat, hogy nagyon agresszív hangot használunk. A legagresszívebb példák többnyire az interneten találhatóak, de mostmár offline is egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Tiziana szerint fel kell hívni az emberek figyelmét, nemcsak a baráti és családi körben, hanem például a szupermarketben is.

Az a meggyőződés viszi előre, hogy az állandó, folyamatos és hosszú-távú tanfolyamok segítségével, ő és a kollégái elérhetik és elfogják érni a tudatosság megfelelő szintjét, a gyűlöletbeszéddel való szembenézés majd annak csökkentése érdekében. Már látható számukra, hogy az új generációk egyre jobban hozzászoknak a gyűlölet-helyzetek kezeléséhez. Hosszú még az út a célig és állandó kitartást és elkötelezettséget igényel, de a fejlődés lehetséges!

Tiziana úgy véli, hogy nehéz a gyűlöletre való reagálás és annak visszaszorítása, és jelentős stresszel jár együtt. Még akkor is ha a nem-ellenséges üzenetek sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint a gyűlölet-keltő üzenetek – a nem-rosszindulatú üzenetek csendesebbek, diszkrétebbek. Azok, akik szeretnék felvenni a harcot a gyűlölet ellen, gyakran észrevétlenül, láthatatlanul teszik. Azt javasolja azok számára, akik szeretnének aktívabban részt venni, hogy találjanak „híd szavakat”. Néha, amikor ezek a szavak nem találhatóak, csenddel kell kommunikálnunk!

Úgy véli, nincs olyan stratégia amellyel, elkerülhetőek a vezsélyes szituációk, mert célponttá válni nem egy döntés kérdése, így nehéz megakadályozni. Az ember megpróbálkozhat, különböző intézkedések kidolgozásával, de az igazság az, hogy nincsenek megfelelő technikák, és a felelősség az agresszort terheli és nem az áldozatot.

A szélsőségek elleni küzdelem sok türelmet igényel. Ez egy etikai probléma, amely túlmutat sűrű időbeosztásokon vagy elégtelen gazdasági lehetőségeken. Mint minden etikai probléma esetén, ha felismerjük a fontosságát akkor találunk időt arra, hogy szembe nézzünk vele. Mindenekelőtt a tudatosságot kell előre mozdítanunk.