Mi a kezdeményezés neve?

Tanulhassunk!

Ki a szervező? Hány éves?

A szervező a 19 éves Chrisann Jarrett.

Hol valósul meg a kezdeményezés?

Chrisann Jarrett eredetileg Jamaikából származik, de nyolcéves kora óta az Egyesült Királyságban él. A kampányt az Egyesült Királyságban hozták létre.

Mikor indult a kampány?

2014 márciusában, és még ma is tart.

A KONTEXTUS: Milyen kihívásra akart megoldást találni a kampány?

2012 és 2015 között azok a diákok, akik az Egyesült Királyságban laktak, de még nem rendelkeztek brit állampolgársággal, nem voltak jogosultak diákhitel felvételére. Ahhoz, hogy anyagi forrásokhoz jussanak, a diákoknak korlátlan tartózkodási engedéllyel kellett rendelkezniük, ennek megszerzése azonban akár tíz évet is igénybe vehetett. Az egyetemek ezen kívül a nemzetközi diákoknak kiszabott – tehát sokkal magasabb – tandíjat számíthatták fel nekik. Sok diák nem engedhette meg magának a magas tandíjakat, így elérhetetlenné vált számukra az egyetem.

2014-et követően a Tanulhassunk! a fiatal bevándorlókat érintő egyéb ügyekkel kezdett foglalkozni. A bevándorló diákok – ahhoz, hogy megőrizhessék tartózkodási engedélyüket – bevándorlási egészségügyi pótdíjat (IHS) és belügyminisztériumi díjakat voltak kötelesek fizetni harminc havonta. Ezeknek a díjaknak az összege 238%-kal emelkedett 2014 és 2019 között. Ennek eredményeként sokak esetében fennáll a veszélye a bevándorlási státuszuk elveszítésének – így illegális bevándorlókká válnak, ha nem tudják befizetni ezeket a magas díjakat.

A CSELEKVÉS: Milyen kezdeményezést indított ezt követően a Tanulhassunk!?

Eleinte csupán néhány főről volt szó, akik nem jutottak diákhitelhez tanulmányaik finanszírozásához, ezért 2014 márciusától kéthetente rendszeres találkozókat szerveztek, hogy megvizsgálják, mit tehetnének a valamennyiüket érintő probléma kezelése érdekében.

2014 júliusában megismerkedtek az egyik legnagyobb hatású közösségszervezővel, Carlos Saavedrával, aki mesélt nekik a közösségszervezésről. Elmondta nekik, hogyan kell felépíteni egy kampányt, és a csoport felismerte, hogy saját történeteik lehetnek a leghatásosabb és leginkább motiváló eszközeik. Ezt figyelembe véve elkezdték a nyilvánosság előtt elmondani történeteiket, hogy más fiatalok is megismerhessék ők min mentek keresztül, majd csatlakozhassanak a Tanulhassunk! kampányhoz.

A „fiatal, tehetséges de akadályozott” kampányt a Tanulhassunk! indította, fiatal bevándorlók kezdeményezéseként. 2014-es szerveződésüket támogatta a Just for Kids Law nevű ifjúsági jótékonysági szervezet is. 2016 októberében több mint 120 fiatal – sokan közülük a Tanulhassunk! kampány résztvevői – levelet küldött az egyetemek helyettes kancellárainak, támogatásukat kérve tanulmányaik folytatásához.

A kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés volt, hogy megismertessék az egyetemek vezetőit a problémával, abban bízva, hogy ezek a vezetők ösztöndíjakat nyújthatnak azoknak a diákoknak, akiket felvettek az egyetemre, de bevándorló státuszuk miatt nem engedhették meg maguknak a beiratkozást.

A kezdeményezés három online videóból állt („Ide tartozunk”, „Fiatal, tehetséges, de akadályozott” illetve „Tanulhassunk! – Rövid dokumentumfilm”), és kiegészült offline elemekkel is, például tüntetésekkel és parlamenti beszédekkel. A kezdeményezés az egyetemek vezetőit valamint a kormányzat szereplőit szólította meg.

2015. június 24-e nagyon fontos nap volt a Tanulhassunk! kampány szempontjából: rengetegen vonultak fel, kiállva a legfelsőbb bíróságon a diákhitel-szabályzatok megváltoztatására indított kezdeményezés mellett.

Milyen eredményeket ért el a kezdeményezés?

A kampányt kis léptékben indították el, először egy blog jelent meg a Just for Kids weboldalon, illetve előadásokat tartottak különféle rendezvényeken. Más helyekről is érkezett azonban érdeklődés és támogatás.

Tisztában voltak vele, hogy a kampánynak országos médiafigyelemre van szüksége ahhoz, hogy tovább növekedjen és szélesebb körben felhívhassák a fiatalok figyelmét a problémára. Ezért történt, hogy októberben/novemberben Chrisann összeszedte bátorságát és elmesélte történetét a Guardianben, majd a BBC Newsnight című műsorában. A médiafigyelem eredményeként sokkal több olyan fiatal értesülhetett a Tanulhassunk! kezdeményezésről, akik maguk is hasonló akadályokkal szembesültek tanulmányaik során. Közülük sokan jelentkeztek, hogy csatlakoznának. Szinte minden egyes fiatal, akivel beszéltek ugyanazt mondta: egészen addig azt hitték, másokat nem érintenek ezek a kérdések, és csak egyedül szembesülnek ilyesmivel.

2015 elején elindították együttműködésüket néhány vezető bevándorlási szakjogásszal. Solange Valdez, a Project for the Registration of Children as British Citizens (PRCBC) nevű szervezet képviselője több műhelyfoglalkozást tartott a bevándorlási jogról. Ezeken sok fiatal vett részt, akik új energiát hoztak a kampányba. Ebben a szakaszban, a legfelsőbb bírósági ügy előtt legtöbben csak akkor remélhették volna, hogy bejutnak az egyetemre, ha megváltoztatják bevándorlási státuszukat.

A 2015-ös országos választás előtti hónapokban és hetekben annyi nyilvános gyűlésen vettek részt, amennyin lehetett, találkoztak a pártok jelöltjeivel, és kérdésekkel bombázták a helyi képviselőiket. Megkezdték a felkészülést a diákhitel-szabályozással szemben indítandó jogi kifogásra. Ez került június végén a legfelsőbb bíróság elé; ennek napjára tüntetést szerveztek. Ezen kívül rengeteg médiafigyelmet kaptak, többek között a Daily Telegraphban.

Miért tekinthető sikeresnek ez a kezdeményezés? Milyen következményeket lehet egyértelműen beazonosítani a kezdeményezések nyomán?

2015 előtt sok nem brit állampolgárnak letelepedett státuszra volt szüksége (például korlátlan tartózkodási engedélyre) ahhoz, hogy jogosult legyen diákhitelre az angol egyetemeken. Sok olyan fiatal, akik Angliában nőttek fel, tízéves várakozásra kényszerültek, mielőtt letelepedett státuszhoz jutottak volna, és mielőtt jogosulttá válhattak volna diákhitelre. A projekt célja az volt, hogy minél többen értesüljenek a helyzetről, és hogy megváltozzanak a „fiatal, tehetséges, de akadályozott” diákokat kizáró szabályok. A kampánykoordinátor további fiatalok támogatását nyerte el. Az érintettek elmesélték saját történeteiket, tüntettek a legfelsőbb bíróság előtt és nyilvánosan beszéltek helyzetükről az országos sajtóban. A megtett lépések eredményeként megváltoztak a szabályok, és több fiatal jutott be az egyetemekre.