Román Ifjúság Egy Jobb Jövőért

A korrupció képes megfertőzni egy társadalom minden részét, és ha nem lépnek fel vele szemben, a politikai apátiával együtt, egyre csak terjedni fog.

Ami a verespataki bányászatot illeti: 1989-ben Verespatakon eladtak bizonyos területeket a Roșia Montană Gold Corporationnek, a vállalat pedig engedélyt kapott a bányászatra. Mindez gyanús körülmények között történt; többek szerint a román kormánynak (illetve az egykori titkosrendőrségnek) illegális kapcsolatai voltak a vállalat tulajdonosaival. A román kormány ezen kívül részvényese volt a cégnek. A bánya veszélyt jelentett a környezetre is, mivel a tervek szerint ciános technológiát alkalmaztak volna az arany és az ezüst kiválasztásához a földből.

A Colectiv Forradalom egy bukaresti szórakozóhelyen, a Colectivben bekövetkezett tűzesetet követően tört ki. A kerület polgármestere olyan engedélyeket bocsátott ki a klubnak, amelyek szerint megtörtént a helyiség tűzvédelmi ellenőrzése, noha a valóságban erre nem került sor. A tűzeset során többen életüket vesztették és sokan maradandó egészségkárosodást szenvedtek. Több más épület számára is hasonlóan hamis engedélyeket adtak ki.

A 2017 és 2019 közötti tüntetések a Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártja kormányzati reformjai miatt kezdődtek. A reformok dekriminalizálták volna a hatalommal történő visszaélést. Amikor a tüntetések első hulláma miatt Sorin Grindeanu távozott a hatalomból, a következő kormány – Mihai Tudose alatt – népszerűtlen igazságügyi reformokat kezdett bevezetni. A kiújuló tüntetések ismét vezetőváltást eredményeztek. A tüntetések alatti utolsó kormányt – Viorica Dăncilă kormányát – szintén elutasították, elsősorban a korrupció miatt.

Egyértelmű, hogy a verespatakiak és a Colectiv klubban csapdába került emberek (valamint barátaik és családtagjaik) voltak elsősorban áldozatai a kormányzati hatalommal történő visszaélésnek. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a korrupció nem fogja hasonló módon érinteni a hasonló helyzetbe kerülőket máshol is. A kormányzati hatalommal történő visszaélés aláássa Romániában a szabadságot és a jólétet. Ha a kormány nem tartja be saját szabályait, egyetlen román sem lehet biztonságban, és javaik sincsenek biztonságban. Ilyen módon a korrupció a társadalom egészére nézve veszélyt jelent: nem lehetünk biztosak benne, hogy a rendőr nem fog kenőpénzt kérni, nem lehetünk biztosak benne, hogy tisztességes eljárásban lesz részünk a bíróságon, és nem tudhatjuk, nem fogja-e valaki elvenni magántulajdonunkat. Amikor pedig a társadalom bünteti a helyes viselkedést és jutalmazza a bűnözést, rendkívül kevés motiváció marad az emberekben, hogy jót tegyenek egymással. A korrupció rendkívül veszélyes a társadalmakra, mivel rendkívül veszélyes minden egyénre is. Valamennyiünket érinti a korrupció problémája.

Napjaink ifjúsági aktivizmusáról Romániában elmondható, hogy minden esetben egyaránt alkalmaztak online és offline elemeket. A közösségi média és a hírmegosztó oldalak nagyon hatékonynak bizonyultak az olyan eseményekről történő tudósításokat tekintve, amik kiváltották a társadalom felháborodását. A Colectiv klub esetében elterjedtek a #Colectiv és a #ColectivRevolution hashtagek, és a tiltakozás védjegyeivé váltak. Szintén széles körben alkalmazták „A korrupció gyilkol” kifejezést, amely kifejezte az ügy lényegét. Jelentősége egyértelmű volt.

Az online kampányok gyorsan utcai tüntetésekké alakultak, amik nagyságrendjét nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

A tisztességes és szabad Romániáért folytatott küzdelem sok harcot foglalt magában. Ritka, hogy az aktivizmus egyik napról a másikra megold egy problémát. Romániában a 2013 óta rendezett tüntetések azonban mind fontos eredményeket értek el. A verespataki küzdelem 1989 óta folyik valamilyen formában, eredményeket azonban csak 2013 óta látunk. 2020 közepén folyamatban van az UNESCO vizsgálata Verespatakot illetően, hogy a település potenciálisan felkerülhessen a szervezet világörökségi listájára, ez pedig védelmet jelentene a jövőbeli bányászattal szemben.

A Colectiv Forradalom és a 2017-2019 közötti tiltakozások jóval hamarabb eredményesnek bizonyultak. A miniszterelnök és a Colectiv szórakozóhelynek otthont adó bukaresti kerület polgármestere a Colectiv forradalom eredményeként lemondott. Sor került jobb eljárások kidolgozására is az épületek biztonsága érdekében. A 2017-2019 közötti tiltakozások hatására három politikai vezető karrierje ért véget.

Mindhárom mozgalom elérte közvetlen célkitűzéseit. Verespatak védelmet kapott a jövőbeni bányászattal szemben, sor került jobb biztonsági szabályok és gyakorlatok bevezetésére a Colectiv Forradalom eredményeként, és több politikus kikerült a hatalomból a 2017-2019 közötti tüntetések eredményeként, ezáltal pedig terveiket sem valósíthatták meg. Ilyen értelemben mindhárom kezdeményezés sikeresnek tekinthető.

Különösen azonban a verespataki küzdelem során – illetve a 2017-2019 közötti tüntetések alatt – nem mindig volt biztosnak tekinthető a siker, ez pedig rávilágít, hogy kitartásra és türelemre van szükség a célul kitűzött változás eléréséhez. Sőt: ezek a példák arra is rámutatnak, hogy a győzelem nem mindig végleges, vagyis a sikerhez valóban kitartásra van szükség.

Az elmúlt évtizedben a románok sikeresen szálltak szembe a korrupcióval. Még mindig maradt azonban tennivaló, hogy Románia szabadabb ország legyen, ahol az emberek jólétben élnek.