share_wiselyfinal

Oszd okosan

A faladon vannak fényképek az unokatestvéred babájáról, a legjobb barátod új kutyájáról, hírek a nagyobb hírportáloktól, és valószínűleg belefutsz néhány keményebb szövegű posztba is a barátaidtól vagy akár idegenektől. Mire figyelsz fel a leginkább? Milyen posztokat nézegetsz a leghosszabban? Bár ezek közül sok ártalmatlan, mások veszélyesek lehetnek rád vagy az ismerőseidre nézve. A félrevezető információ olyan ál- vagy téves információ, amelyet akár szándékosan, akár akaratlanul terjesztenek. Gyakran álhírek, akaratlanul félrevezető tartalmú posztok vagy szatírikus tartalom formájában érkezik. Veszélyessé akkor válik, amikor az emberek reagálnak rá, a hatására cselekszenek. Mi ezzel a probléma? Ha hamis híreket osztasz meg, felmerül annak a kockázata, hogy az összes ismerősöd ennek a hamis információnak a hatására fog cselekedni.

4 lépés, amit tegyél meg, mielőtt megosztasz egy posztot

1. lépés - Keresd a tényeket

Sajnos nem ritka, hogy a Facebookon és a Twitteren található népszerű cikkekbe látványos statisztikákat tesznek, amelyeket a kontextusukból kiragadva értelmeznek. Az első lépés ezért, hogy egy poszt olvasásakor, ellenőrzésekor keresd meg a tényeket. Olvasás közben keresd a statisztikákat, a forrásokra való hivatkozásokat, vagy más adatokat. Amint megtaláltad a tényeket, fontos, hogy ellenőrizd a kontextust és a pontosságot. A Fordham Egyetem szerint van néhány kulcsfontosságú trükk, amelyekkel a gyakorlott adatbűvészek félrevezető infografikákat készítenek. Ilyen például az összefüggés és az okozatiság összemosása, illetve a számok kiragadása eredeti kontextusukból. Hogy megvédd magad az ilyen félrevezetésektől, nézz utána az átlag, a középérték (medián) és a módusz közti különbségnek. Ha ránézel egy ábrára, egyértelmű, hogy milyen adatokat hasonlítanak össze benne? Ha nincs feltüntetve, milyen adatokat mutatnak, gondold át, hogy nem szándékosan nem írták-e oda, hogy összezavarják az olvasót. Ha azt olvasod, "99% egyetért ezzel a döntéssel", kérdezd meg: "Minek vagy kiknek a 99%-a?" Miután rájöttél, hogy mi olvasható ki a tényekből, ellenőrizd más forrásokból is, hogy valósak-e az információk. Például hasonlítsd össze az egymással versengő híroldalakat vagy nézz meg egy tudományos forrást, mint például egy egyetem honlapját vagy egy tudományos folyóiratot. Végül, de nem utolsósorban fontos, hogy az ösztöneidre és a józan eszedre is hallgass. Találni fogsz olyan posztokat, melyek azonnal szembe mennek ezekkel: például az az állítás, hogy az ég narancssárga és nem kék. Ne ossz meg semmit, amíg meg nem győződtél a tények valódiságáról.

2. lépés - Figyeld az érzelmeidet

Úgy érzed, hogy egy poszt az érzéseiddel játszik? Haragot ébreszt benned? Vagy azonnali cselekvésre ösztökél? Gondold át alaposan, mire próbálnak rávenni, és hogy te magad egyetértesz-e ezzel. Azok a posztok általában a legérdekesebbek, amelyek a leghevesebb érzelmeket váltják ki, de ezeknek vannak a legnagyobb következményei is, ha megosztod őket. Miután megállapítottad, hogy az adott poszt milyen cselekvésre akar rávenni, és milyen érzelmeket akar kiváltani belőled, tegyél fel magadnak néhány egyszerű kérdést. Például: Milyen következményei lesznek, ha nem szavazok? Ha pénzt vagy időt áldozok egy bizonyos szervezetre? Ha részt veszek egy tüntetésen? Mindig hagyj időt magadnak, hogy átgondolhasd, mielőtt megosztasz valamit vagy más cselekvés mellett döntesz.

3. lépés - Ki a szerző?

Ellenőrizd a poszt szerzőjét és a forrását. Hitelesnek, megbízhatónak számítanak? Ha nem, dönts inkább úgy, hogy nem osztod meg. Ha úgy gondolod, hogy a poszt szerzője hiteles személy, vesd további kritikai vizsgálat alá! A szerző személyes véleményét tükrözi a poszt, vagy tényeken alapuló beszámoló egy eseményről? A választásokkal kapcsolatos információk megosztása egészen más, mint amikor egy ismert műsorvezető arra buzdít, hogy egy adott jelöltre szavazz. Figyelj az olyan szavakra, amelyek a szerző személyes véleményét fejezik ki, amelyek erőteljes érzelmi töltetűek, és cselekvésre buzdítanak. Ha sok ilyet találsz, alkalmazd a 2. lépést. Ezután döntsd el az értékelésed alapján, hogy megosztod-e a posztot.

4. lépés - Nézz jobban utána

Mindannyian szeretjük a barátainkat és a családunkat, de nem biztos, hogy szeretteink mindig az objektív információk legbiztosabb forrásai. Ha látsz valamit az egyik barátod posztjában, állj meg egy pillanatra. Megtalálod ugyanazt az információt egy hiteles híroldalon is? Adott a barátod bármilyen támpontot azzal kapcsolatban, hogy honnan származik az információ? Belinkelt bármit a posztba? Ha nem, ne oszd meg! A barátod bejegyzése már eljutott hozzád, úgyhogy védd az ismerőseidet azzal, hogy nem osztasz tovább olyan tartalmat, amelynek nem vagy meggyőződve az igazságtartalmáról. Ezek a lépések kritikus gondolkodást igényelnek, de ez nem jelenti azt, hogy minden egyes posztot 10 percig kellene elemezned. Miután gyakorlatot szereztél a források ellenőrzésében és a valós és valótlan információk megkülönböztetésében, már vissza is térhetsz a "kattintok és megosztok" rutinhoz. De akkor már az ismerőseid biztonságának fejben tartásával klikkelsz és osztasz majd meg tartalmakat.

Nézőpontok és kontextus (videók)

Az álhírek a digitális korszak egyik legaktuálisabb jelensége, amely aggodalmat vált ki a tartalomközvetítők, a kormányok és a felhasználók körében is. Az álhírek szándékosan létrehozott, tényszerűen hamis hírek, amelyeket a saját érdekeik előmozdítása érdekében terjesztenek egyes szereplők. A közösségi média növekedésével az álhírek széles körben elterjedtek; létrejött egy olyan platform, amelyen keresztül gyorsan hatalmas közönséghez lehet eljuttatni az ilyen tartalmakat. Egy közelmúltbeli elemzés szerint az álhírek több interakciót váltottak ki a Facebookon, mint a 19 legnagyobb hírportál választásokkal kapcsolatos főbb hírei összesen. Ráadásul az amerikai Stanford egyetem egy tanulmánya nemrég megállapította, hogy a diákok több mint 80%-a nem tudja megkülönböztetni a szponzorált tartalmat a „valódi” hírektől.

Online szélsőségesség és toborzás: figyelje meg, állítsa le!

Ez a video oktatóanyag bemutatja, hogyan kezelik és szerzik meg az információkat az interneten. Pontosabban: a megbízható és megbízható információk megtalálása egyre nagyobb kihívást jelent. Egyrészt egyre nehezebbé válik az általunk olvasott információk megbízhatóságának felmérése. Másrészt az online toborzás olyan kifinomult technikákon alapul, amelyek a tudatlan felhasználók számára könnyű célokká válnak. Ez a videó segítséget nyújt a fent tárgyalt kérdések tisztázásában, és gyakorlati tanácsokat ad arról, hogy mit lehet tenni a napi online tevékenységeinkkel kapcsolatos kockázatok minimalizálása érdekében.

Hamis hírek és szélsőséges propaganda online. Össze vannak kötve?

Ola Kaczorek, az LGBT aktivista mesél egy hamis hírről, amelyet az online szélsőséges propagandában használtak. Tudja meg, hogy az Egyesült Államokban létrehozott hamis hír elősegítette a fiatalok toborzását szélsőséges mozgalmakba és erőszakos támadásokat a büszkeség eseményeire Lengyelországban, ideértve a robbanóanyagok támadásának kísérletét is.

Mennyire valós az álhír?

Hogyan terjedhetnek a hamis hírek

Hogyan válasszuk ki a híreinket

Hogy okoznak valódi kárt az álhírek

Mi a médiaműveltség?

Nézőpontok és kontextus (cikkek)

Az álhíreken túl

Michael Caulfield, a Vancouver-i Állami Egyetem kombinált (online és hagyományos) oktatási részlegének igazgatója úgy véli, hogy az embereknek meg kell tanulnia a forráskritikus olvasást, ahogy a hivatásos tényellenőrzők is teszik. Caulfield azt is javasolja, hogy keressünk hiteles forrásokból származó információkat, melyek igazolják az adott hírt, próbáljuk meg viszakövetni az információt az eredeti forrásig, és kezdjük elölről az ellenőrzési folyamatot, ha “álhírörvénybe” kerülünk.

A "szagteszt": Az oktatók információs műveltséggel tudnak szembeszállni az álhírekkel. Nézd meg, hogyan.

A különbség most az, hogy „most sokkal több az álhír, és a közösségi média elterjedésével ezek gyorsan, több csatornán át is terjeszthetőek”, állítja Frank W. Baker médiaműveltséggel foglalkozó szakember, aki USA-szerte tart workshopokat a témában. A technológia már azt is lehetővé teszi, hogy bárki létrehozzon álhíroldalt, amely teljesen úgy néz ki, mintha…

Mi a médiaműveltség és miért fontos?

Az Egyesült Államok elnökétől kezdve egy trendi kisgyerekig bárkinek lehet egy iPhone-ja, amivel tömeges üzeneteket több száz vagy ezer online influenszernek elküldhet. Egy gombnyomással csatlakozunk és egy csuklómozdulattal hozunk döntéseket. Éppen ezért különösen fontos, hogy a munkavállalók, diákok, influenszerek és az átlagos felhasználók médiaműveltségüket fejlesszék, és megértsék az online tevékenységek következményeit.

Megtanítottam az 5. osztályos tanulóimnak, hogy tudják kiszúrni az álhíreket. Azóta le sem állnak azzal, hogy minden általam közölt információt is ellenőrizzenek.

Egy 2014-es őszi tanítási napon a tantermem megtelt izgalommal. A diákjaim átváltoztak …

A kritikai gondolkodás fejlesztése: amit tudnunk kell egy "álhírvilágában"

Azok, akik az internet előtti korban nőttek fel, valószínűleg emlékeznek arra, hogy egy bolt pénztára előtt elhaladnak a bulvárlapokkal tömött újságospult mellett…

Honlapok értékelése: Viccesnek tűnik neked ez a honlap?

Az egyik kedvenc témám, amin szeretek a diákokkal dolgozni, a honlapok értékelése. Mindegyiknek van egy…

Egy tanulmány szerint legalább 70 országban folytattak dezinformációs kampányokat

Annak ellenére, hogy az olyan internetes platformok, mint a Facebook, fokozott erőfeszítéseket tesznek az online dezinformáció ellen, egyre inkább terjednek azok a technikák, amelyekkel lejáratják a politikai ellenfeleket, elrejtik az eltérő nézeteket, és az egész világon beleavatkoznak a külpolitikai folyamatokba – olvasható az Oxfordi Egyetem kutatói által megjelentetett tanulmányban.