Oszd okosan
Ellenőrizd egyetlen kattintással, hogy érdemes-e megosztani az adott cikket!
Oszd okosan
Görgetés közben új és új cikkekkel találkozhatsz nagynevű hírportálokról és valószínűleg néhány olyan blogról, amiket rendszeresen látogatsz. Milyen tartalom ragadja meg a figyelmed leginkább? Milyen cikkeken időzöl el a leghosszabban? Bár ezek közül a hírek közül sok ártalmatlan, vannak, amelyek károsak lehetnek rád és ismerőseidre. Egy téves információ, szándékosan vagy akaratlanul, hamis vagy pontatlan elemeket tartalmaz. Ez a félretájékoztatás gyakran álhírek, akaratlanul is félrevezető információk vagy humoros tartalom formájában jelenik meg. Ez akkor lehet veszélyes, amikor emberek ezen információk alapján cselekszenek. Mi ezzel a baj? Ha álhírt osztasz meg, a közösségi médián minden ismerősöd a ki lesz téve annak a veszélynek, hogy hamis információkra alapozva cselekedjen.
Ellenőrizd egyetlen kattintással, hogy érdemes-e megosztani az adott cikket!
A BRAVE nyomozószolgáltatás és Plug-In egy nagyobb projekt, a Tegyél egy Bátor Dolgot (www.onebravething.eu) keretében jött létre.
A projekt célja, hogy segítse a fiatalokat:
[1] felismerni és az online megosztottságot és a szélsőséges propagandát és cselekedni ezekkel szemben, és hogy a fiatalok
[2] sz online és offline kampányok és a demokratikus szerepvállalás segítségével támogatni tudják az európai értékeket. A projekt célja a rövid, közép és hosszú távú hatások elérése, mely modellként szolgálhat más európai projektek számára.
A Google Chrome-felhasználók számára is elérhető a BRAVE Plug-In.
Ugyanúgy működik, mint a nyomozószolgáltatás a honlapon. Telepítés után, amikor egy cikket olvasol, csak a BRAVE ikonra kell kattintanod, és megjelenik egy felugró ablak az információkkal.
Kattints ide a további információkért:
A BRAVE nyomozószolgáltatás és Plug-in segít dönteni abban, hogy érdemes-e megosztani az adott cikket. Csak indítsd el a bővítményt, és egyből részletes információkat (például tartalom-minőségi mutatót) kapsz az adott cikkről. Ez lehetővé teszi számodra, hogy eldöntsd, érdemes-e tovább osztani azt a közösségi médiában vagy elküldeni barátaidnak.
A nyomozószolgáltatás és Plug-In elérhető angol, német, magyar, olasz, lengyel és román nyelven is.
A cikk részletei
A cikkből kinyert legfontosabb információk (cím, szerző, kiadó, közzétételi idő) és egy automatikusan összeállított összefoglaló.
Kicsomagolt kulcsszavak
A cikkből automatikusan kinyert entitások (emberek, szervezetek, helyszínek, márkák, stb.).
Eredeti forrás
A történet lehetséges eredete, az eredeti forrás (EF). Alternatívaként 3 potenciális cikkjelölt, ha nem található a legvalószínűbb EF.
Idővonal: Az eredeti forrástól a cikkig
Az aktuális elemzett cikk idővonala, egészen a eredeti forrásig (EF) visszavezetve.
Tartalomminőségi jelentés
A cikk megbízhatóságát leíró tartalomminőségi pontszám. Leginkább a cikk tartalmának elemzésén alapul: a tényszerű információkon (kontextus), a tartalom polaritásán (érzelmek) és annak a valószínűségén, hogy a cikk kattintásvadász-e.
Cikk grafikon
Grafikon, amely tartalmazza a cikk összes hivatkozását: a hiperhivatkozásokat, az említéseket és az eredetihez hasonló tartalmú cikkeket. A zölddel jelölt csomópont az elemzett cikk, míg a pirossal jelölt az eredeti forrás (EF).
Az elmúlt években számos olyan tényellenőrző platform született világszerte, melyeket újságírók, a tudományos élet képviselői és civil szervezetek működtetnek. Azok számára, akik nem biztosak benne, hogy felismerik az álhíreket, ingyenes, az online álhírek leleplezését segítő eszközök érhetőek el. A technológiai korlátok miatt ezen eszközök nem helyettesíthetik az emberi megérzést, a döntéshozatali folyamatokat, az etikai és erkölcsi értékítéletet, vagy akár egy információ megbízhatóságát. Ezek az eszközök mégis nyújthatnak egy korai figyelmeztetést és jelezést, hogy az adott cikkek hamis információt tartalmazhatnak. Mindannyiunk közös feladata, hogy felismerjük az információk valódiságát és a hírek igazságtartalmát!
Megosztás elott nézz utána!
A nyomasztó digitális világban, amiben élünk, rengeteg információ, vélemény és valóság-felfogás jut el hozzánk.
Ebben a globális nyugtalanságban felkutatni, kiszűrni és küzdeni az álhírek ellen nem egyszerű feladat. Nem azért nehéz, mert ne lennénk elég jók, hanem azért, mert csak emberek vagyunk. Az sem könnyű, hogy a hamis és szándékosan félrevezető híreket megkülönböztessük a hamis, de jóhiszemű hírektől.
Az online szélsőségesség felismerése
Milyen kihívások elé állítanak minket az alternatív hírforrások, álhírek és az online radikalizáció napjainkban?
Az internet hihetetlen mennyiségű információt tesz elérhetővé számunkra, azonban nem mindegyik valódi. Mindannyian hallunk az álhírekről, de hogyan is gyakorolnak ezek hatást ránk valójában?
A szélsőséges csoportok kihasználhatják az alternatív hírforrások és az álhírek által nyújtott lehetőségeket radikalizációs törekvéseik megvalósítására, vagy hozzájárulhatnak az egyéni radikalizálódáshoz. Az információgyűjtés során mi magunk is aktív szereplőkké váltunk. Azonban még így is fennáll a veszélye, hogy hamis vagy pontatlan információk áldozatává váljunk, amelyeket a megbízható források sem tudnak megszűrni.
Nézőpontok és kontextus
Az álhírek terjedése a digitális korszak egyik legaktuálisabb jelensége, ami aggodalmat vált ki a tartalomközvetítők, a kormányok és a felhasználók körében is. Az álhírek jórészt szándékosan létrehozott, tényszerűen hamis hírek, amelyeket egyes szereplők önös érdekből terjesztenek. A közösségi média növekedésével az álhírek széles körben képesek terjedni, hiszen az ilyen felületeken a tartalmakat gyorsan lehet hatalmas közönséghez eljuttatni.
Egy közelmúltban készült elemzés szerint az álhírek több interakciót váltottak ki a Facebookon, mint a 19 legnagyobb hírportál választásokkal kapcsolatos főbb hírei összesen. Ráadásul az amerikai Stanford egyetem egyik tanulmánya nemrég megállapította, hogy a diákok több mint 80%-a nem tudja megkülönböztetni a szponzorált tartalmat a „valódi” hírektől.
Online szélsőségesség és toborzás: figyeld meg, állítsd meg!
Ez az oktatóvideó bemutatja, hogy az internetes információk hogyan vannak kezelve és hogyan jönnek létre. A hiteles és megbízható információk megtalálása egyre nagyobb kihívással jár. Egyrészt egyre nehezebb felmérni az információk megbízhatóságát, másrészt az online toborzás olyan kifinomultan működik, hogy a nem tudatos felhasználókat könnyű célponttá teszi. Ez a videó segítséget nyújt a fent tárgyalt kérdések tisztázásához, és gyakorlati tanácsokat ad, hogy mit tehetsz a mindennapi online tevékenységeidhez kapcsolódó kockázatok minimalizálása érdekében.
Az álhírek és a szélsőséges online propaganda. Összefüggenek?
Ola Kaczorek, LMBTQ+ aktivista, arról mesél, hogy az álhíreket hogyan használják fel a szélsőséges online propagandában. A videóból kiderül, hogy az Egyesült Államokból induló álhírek hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy fiatal emberek szélsőséges mozgalmakhoz és erőszakos támadásokhoz, többek közt egy robbantáshoz is, csatlakoztak lengyelországi Pride események során.
