Nézőpontok és kontextus (videók)

Az álhírek terjedése a digitális korszak egyik legaktuálisabb jelensége, ami aggodalmat vált ki a tartalomközvetítők, a kormányok és a felhasználók körében is. Az álhírek jórészt szándékosan létrehozott, tényszerűen hamis hírek, amelyeket érdekből terjesztenek egyesek. A közösségi média növekedésével az álhírek széles körben terjednek, hiszen az ilyen felületeken gyorsan és hatalmas közönséghez lehet eljuttatni a tartalmakat. Egy közelmúltban készült elemzés szerint az álhírek több interakciót váltottak ki a Facebookon, mint a 19 legnagyobb hírportál választásokkal kapcsolatos főbb hírei összesen. Ráadásul az amerikai Stanford egyetem egy tanulmánya nemrég megállapította, hogy a diákok több mint 80%-a nem tudja megkülönböztetni a szponzorált tartalmat a „valódi” hírektől.

Online szélsőségesség és toborzás: figyeld meg, állítsd meg!

Ez az oktatóvideó azt mutatja meg hogyan szereznek és kezelik az információkat az interneten. A hiteles és megbízható infók megtalálása egyre nagyobb kihívással jár. Egyrészt egyre nehezebb az infók megbízhatóságának felmérése, másrészt az online toborzás olyan kifinomultan működik, hogy a figyelmetlen felhasználók könnyen áldozattá válhatnak. Ez a videó segítséget nyújt a fent tárgyalt kérdések tisztázásához, és gyakorlati tanácsokat ad, hogy mit tehetsz az online életedhez és tevékenységeidhez kapcsolódó kockázatok minimalizálásáért

Hamis hírek és szélsőséges propaganda online. Összefüggnek?

Ola Kaczorek, LMBTQ+ aktivista olyan álhírről mesél, amit az online szélsőséges propagandában használtak. A videóból kiderül, mire lehet képes egyetlen álhír. Egy Amerikából induló álhír segített a szélsőséges mozgalmaknak fiatal tagokat toborozni Lengyelországban, és hozzájárult a Pride eseményeken elkövetett erőszakos támadásokhoz, köztük egy robbantási kísérlethez is.