Nézőpontok és kontextus (videók)

Az álhírek terjedése a digitális korszak egyik legaktuálisabb jelensége, ami aggodalmat vált ki a tartalomközvetítők, a kormányok és a felhasználók körében is. Az álhírek jórészt szándékosan létrehozott, tényszerűen hamis hírek, amelyeket egyes szereplők önös érdekből terjesztenek. A közösségi média növekedésével az álhírek széles körben képesek terjedni, hiszen az ilyen felületeken a tartalmakat gyorsan lehet hatalmas közönséghez eljuttatni. Egy közelmúltban készült elemzés szerint az álhírek több interakciót váltottak ki a Facebookon, mint a 19 legnagyobb hírportál választásokkal kapcsolatos főbb hírei összesen. Ráadásul az amerikai Stanford egyetem egyik tanulmánya nemrég megállapította, hogy a diákok több mint 80%-a nem tudja megkülönböztetni a szponzorált tartalmat a „valódi” hírektől.

Online szélsőségesség és toborzás: figyeld meg, állítsd meg!

Ez az oktatóvideó bemutatja, hogy az internetes információk hogyan vannak kezelve és hogyan jönnek létre. A hiteles és megbízható információk megtalálása egyre nagyobb kihívással jár. Egyrészt egyre nehezebb felmérni az információk megbízhatóságát, másrészt az online toborzás olyan kifinomultan működik, hogy a nem tudatos felhasználókat könnyű célponttá teszi. Ez a videó segítséget nyújt a fent tárgyalt kérdések tisztázásához, és gyakorlati tanácsokat ad, hogy mit tehetsz a mindennapi online tevékenységeidhez kapcsolódó kockázatok minimalizálása érdekében.

Az álhírek és a szélsőséges online propaganda. Összefüggenek?

Ola Kaczorek, LMBTQ+ aktivista, arról mesél, hogy az álhíreket hogyan használják fel a szélsőséges online propagandában. A videóból kiderül, hogy az Egyesült Államokból induló álhírek hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy fiatal emberek szélsőséges mozgalmakhoz és erőszakos támadásokhoz, többek közt egy robbantáshoz is, csatlakoztak lengyelországi Pride események során.